A borkultúrától a kultúra boráig

A BORKULTÚRÁTÓL A KULTÚRA BORÁIG

 

„De ha nagy fecsegő volt is a hajdani kapitány, nem feledkezett meg a gazdai voltáról
egy percre sem s míg a szája járt, addig a keze se pihent, egyre töltögette a finom
hegyaljai borokat. Mintha égő parazsat inna az ember.”

Idézve Mikszáth Kálmán szavait, melyből már 120 évvel ezelőtt is megtudhatta az ember, hogy Tokaj Hegyaljára látogatva közel kerülhet a borkoltúra parázsként izzó kincseihez. Tállyához és a környező településekhez nagyvonalú volt a természet. A hegyoldalakat borító vulkanikus riolittufa döntően meghatározta a település környezetében az évszázadok során kialakult szőlőtermesztés hagyományát. A termőterület különlegességét a riolit, szeolit, trachit, lösz, a napsütötte déli lejtők és az egyedi mikroklíma adja. Az egyedi mikroklíma amely a legkedvezőbb feltételeit teremtette meg a szőlő természetes cukortartalmának a kialakulásában, valamint kedvező hatást váltott ki az aszúsodás elindulásának, ami a borvidék és Tállya hírnevét is elvitték a nagyvilágba.

Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő több szálon kapcsolódik Tállya településéhez. Az 1900-ban megjelent Különös házasság című, számtalan kiadást megért sikerregényét a hagyomány szerint Tállya településén írta. Egyes források arról is beszélnek, hogy a regény egyik kitalált települése Tállyáról lett mintázva. Azonban Mikszáth kapcsolata a településsel korábban kezdődött, az itt található evangélikus templomban lehetett keresztelője is.

Kiállításunk az író Tállyán töltött idejét, az itt készült regényt, valamint a térség gasztronómiai- és borkultúráját kívánja röviden megismertetni az érdeklődőkkel, ahol a Kultúra és Bor találkozik, kiegészíti egymást, egybeolvad és ehhez Mikszáth Kálmán egy ékes darabja nyújt segítséget.

A KULTÚRA BORA

,,Csak a bornak volt az a fönséges ereje, hogy legalább bizonyossá tette a szerencsés kimenetelt.” Mikszáth Különös házasság c. regényének témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.

Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll – Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében – maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.

A BOR KULTÚRÁJA

Az évszázadok alatt kinemesített hagyományos hegyaljai szőlőfajták mint a : furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, és kövérszőlő, és a borok érlelésére szolgáló riolittufába vájt pincék mind, mind hozzájárultak ahhoz, hogy Tállya méltán viselhesse immár 2002-től az Unesco által neki adományozott Világörökségi címet.

„(…) a község borai eladattak. Ott jártak a besztercebányai borkereskedők, s megvették egyszerre az egész tízévi termést a helység pincéjéből. Tömör aranyokon az olvasztott aranyat. Most kellett eladni, mert most van ára a hegyaljai bornak. Az idén volt ugyanis szultánváltozás Konstantinápolyban. (…) – Bolond kend, Zsombék – veti oda nevetve a báró. – Hiszen a török nem iszik bort.”

A borvidéken a kontinentális éghajlat, a vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, valamint ezek tufái) és az ezen kialakult nyiroktalaj a jellemző. Míg az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzet a testes, a löszösebb talajú részek a lágyabb karakterű boroknak kedveznek. A Tokaj-hegyaljai borvidék jellegzetessége az aszúsodás, amely a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók és a megfelelő szőlőfajták egymásra találásának köszönhetően évről évre bekövetkezik és túristák, borkedvelők sokaságát vonzza a térségbe.

,,Hogy jó boraim ne volnának, azt még az ellenség se foghatná rám.”

,,A szerelmes embert mindig arról lehet fölismerni, hogy rossz stilisztának tartja magát,
amely tulajdonság nem fordul elő más halandónál”

,,A házasság olyan, mint a koszt: aki kocsmai koszton van, házi kosztra kívánkozik,
aki házi koszton van, annak a kocsmai után fut a nyála”

,,Szó még a bornál is több folyt.”

A kiállítás Tállyáért Egyesület kezdeményezésével a Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség területére meghirdetett, VP6-19-2.1-24-3-14 kódszámú, „Dél Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség – Közösségi, elsősorban turisztikai szolgáltatások létrehozásának támogatása kihasználatlan ingatlanok fejlesztésével” elnevezésű pályázat keretén belül valósulhatott meg.

hu_HUMagyar